Sejtjeink egyes saját részeik feláldozásával vágják el a válságot kiváltó "stressz" útját a tovább terjedés elől, majd a válság után a szétesett hálózatok közepére "supervisor" molekulákat állít a biológiai szervezet. Ez lenne a rövid summázata a sejt hálózati válságkezelésének, amit Csermely Péter a Természet Világa természettudományi közlöny legutóbbi számában kifejt. A biokémikus egy merész ugrással a sejthálózat elméletét kiterjeszti a társadalomra, szerinte az elmélet segítségével megtanulhatnánk, mi volna a követendő magatartás például a jelenlegi gazdasági válságot követően, és jobban megérthetnénk az egyes személyek és csoportok szerepét. Legalábbis én így értettem.

Mi történik a sejtekben, ha jön a válság?

A sejtnek a válság fiziológiai beavatkozást jelent, túl hideg, túl meleg, túl savas, lúgos kémhatás stb, amely a sejtek részleges vagy teljes pusztulását idézi elő. A sejt több ezer génje által kódolt fehérjék között kb 200 ezer kapcsolódás van. Az első, amit tesz a sejt, hogy ezeket a kapcsolatokat elvágja illetve megritkítja - írja a szerző. Ennek egyik előnye, hogy csökken a fehérjék ellátandó feladatainak száma, így több erőforrásuk marad válságkezelésre. Másrészt növeli az egyes részek önállóságát, a bekövetkezett sérülésekre nem kell az egész sejtnek válságreakciót adnia, tehát egyesek sértetlenül megússzák. A jelenség a járványok megelőzésére használt karanténra  hasonlít. Gazdasági folyamatokra fordítva pedig: cégek mennek tönkre, anyagi források, megrendelések tűnnek el. A válság elsöprő első szakaszát az önálló, erős cégek vészelik át legjobban csekélyebb külső kitettségük miatt. A vállalatok egyes tevékenységük, részlegeik leépítésével is próbálnak alkalmazkodni a válsághoz, ami szintén analógia a jelenségre.

Szétesés után újrarendeződés

Miután a válság darabjaira szabdalta a sejt részeit, az első sokk után a sejt nem marad tétlen, "újraszereli" magát. A sejt tanul. A válság után az elpusztult részeket már nem tudja újraépíteni, ezért új hálózati szerkezetet hoz létre.

A hálózatos vagy az író által kreatívoknak nevezett elemek játszák a kulcsszerepet abban, hogy miként fog kinézni az új hálózat. Az ő szerepük központi, meghatározzák milyen feladatok áramolnak a csoportok között, ezért nevezhetőek diktatórikusnak is, kapcsolataik kiterjedtek.

Kép a cikkből

Bár az író az agy információ feldolgozó munkájával illusztrálja, hogy a töméntelen adathalmazon csak hálózatos gondolkodással tudunk kiigazodni, utalva a hálózatok egyetemleges használatára, úgy tűnik a kör logikus szélesítése nélkül huppanunk a biológiából a társadalomtudományokba, minthogy teljesen logikus, hogy a sejtek válság-reakciója a társadalomra is igaz lehet. Mindez szerintem mégsem ilyen egyszerű.

Az igaz, hogy a válság során üzleti és emberi kapcsolatok esnek szét, majd központosított támasz segít helyreállítani a meggyengült részek működését (pl. hitel- és egyéb segélycsomagok, európai és nemzetközi szervezetek mélyebb beleszólása az egyes országok szuverén működésébe). A cikk írója szerint a sejt tanul a válságból, a megújulás esélye a felépülés, és ez igaz a társadalomra is. A társadalomra gyakorolt "stressz-hatások" azonban nem olyan jól determinálható jelenségek, mint a fiziológiaiak. A gazdasági válság egyes tünetei ugyan modellezhetők, mégis azt mondhatjuk, hogy szinte senki nem számított arra, ami a világ gazdaságával végülis történt. Pedig nem ez volt az első válság. Azt is mondhatjuk, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerek sokkal gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a gének természetes mutációja a szervezetek működésében megnyilvánul. A gyorsabb fejlődés pedig azt is eredményezheti, hogy válságválaszok nincsenek, pillanatnyi jelleggel alakulnak, és még azonos feltételek mellett sem biztos, hogy ugyanazt a hatást érik el. Itt jön számításba a társadalom és a piaci szereplők érzelmi-hangulati szerepe. Valószínűleg ez az egyik lényegi különbség, ami miatt a sejtszintű válságválaszok nehezen hozhatók párhuzamba a bonyolult lét- és érdekviszonyú társadalommal.

Az viszont bizonyos, hogy szép és hasznos az a tanács, hogy a társadalom érték- és bizalmi szigeteire építve kell a társadalomnak megújulnia, mintegy irányító csoportot képezve az énképüket elvesztett többség előtt, kapcsolódásaik összekötésével szilárdítva a hálózatot - még ha ez inkább ideológiai meglátásnak tűnik is, mint a biológia és a társadalomtudományok egyenes következtetésének.

Talán nem sokáig kell már várnunk, hogy a magyar politikusok is olyan rezgésszinteken tudjanak kampányolni, mint a szomszédjaink. Tudniillik a románok. Mircea Geoana szerint Traian Basescu ezoterikus erők bevetésével nyerte meg a tavaly decemberi államfő választást. Nem véletlenül volt ibolyakék ingben miközben két vajákos tanácsadója szemmel verte a végső küzdelemben, a december 3-i élő tévéadásban ellenfelét, Geoanát, de érezte a rossz erők behatolását Mrs. Geoana is, aki szintén jelen volt az élő adáson. Hát hiába, már megint le fogunk maradni. Odaát, a keleti határon túl már nem a földön zajlik a csata, hanem az elmék között, bizony a tudat és a tudatalatti fényes határán; nem pártpolitikai programok, a jóléti és gazdasági ígérgetőháború győztese áll a trónra, hanem az, akinek hathatósabb eszközei vannak az ezoterikus erők csatasorba állítására. Megtudhattuk Geoana kampányfőnökétől, hogy az ibolyakék ing jó eszköz, hiszen az ezoterikában a láng (nyilván a power) szimbóluma.

Mindenek előtt fel kell bérelnünk néhány vajákos embert, tapasztalásszerzés céljából olvassunk édesvízt (hogyan védezzünk) és fantasyt (hogyan csinálták ezt őseink), mit mond a szabadkőműveseknek a középkor bugyraiban gyökerező tanítása, vegyünk egy pakli tarot-kártyát, nézzük meg a Twilight mozit, a hamarosan moziba kerülő Báthoryt hogy elkapjuk a hangulatot.

Az igazi rejtély, hogy miért várt Geoana eddig? Az elnökválasztás 2009. december 6-án, Mikulás napján zajlott. Azóta Basescu összeütött egy új kormányt, akik tálalták az IMF-nek az új költségvetést, vállveregetés, csaknem rózsaszín minden. Igaz, becsúszott némi baki, mikoris a román parlament megszavazta a társadalombiztosítási járulékok mértékének jelentős csökkentését, a koalíció kisebbik tagja pedig egyáltalán nem pártolja a szociális kiadások csökkentését, hiszen a kormány azt ígérte, a nyugdíjakat az átlagkereset 45%-ára emeli, a mostani költségvetés azonban lefarigcsálta az arányt 40% alá. Ezt bizonyára nem mutatta a gömb, és nyilván nehezebb egy egész parlamenti többséget megbabonázni, kék ing ide vagy oda. Az államháztartás hiánya repülni fog, mint jó boszorkány a seprűnyélen. Az IMF minden óvintézkedést meg kell hozzon, mielőtt szerdán a küldöttség megérkezik Bukarestbe. Lehet, hogy épp ezért időzítette mostanra Geoana a leleplező bejelentést? Meg kell tudja ország világ, de főleg a hitelezők, miféle erők birtokában igázza le tárgyalópartnereit az új államfő. Ingeinek színvilága ezután nem lesz közömbös téma. Az is valószínű, hogy Geoanának is szemet szúrt, milyen engedékeny Romániával az IMF, mindaddig nyugodt volt a küldöttség, míg Basescu "el nem fogyasztott" három új kormányfőjelöltet. Lehet, hogy Basescu jól ismeri a rozmaringot, galagonyát, komlót és nem utolsó sorban macskagyökeret? Ezek ugyanis mind kiváló nyugtatószerek, bár pocsék az ízük.

Évek óta tesztelés alatt a magyar verzió

Biztos mindenki emlékszik a 2006. augusztus 20-i tűzijáték közben kitört iszonyú viharra és következményeire. Bő fél évre rá megtudhattuk, a fekete mágia köztünk élő manipulatív, politikai eszköz, létező jelenség. Legalábbis Szilvásy Péter szerint, aki a Kormányzati Tanácsadó Jósda (sic!) vezetője, grafológus, és a fővárosi tűzijáték lebonyolításáért felelős kancellária vezetőjének, Szilvásy György öccse. Nehéz rezzenéstelen arccal végigolvasni a tanulmányt, de röviden: a vihar nem spontán, természeti jelenség, tudatos politikai manipuláció eredménye volt. Megdöbbentő számunkra, hogy "mágiát mindenki használ"? Például a vudu (vagy voodoo) technikát, amikor a célszemély hajszálaival felékszerezett babát vagy viaszbábut szurkálhatunk, amely tevékenység az átviteli mágiának köszönhetően visszahat az illetőre."Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc használta a vudu jelzőt a parlamentben a Fidesz gazdaságpolitikájára."-írja a cikk. Vagy én vagyok naiv, vagy ez egyébként retorikai fogásnak nevezik, olyasmi mint a birkózásban a féllábkiemelés aláfordulással.

Summa summarum: a boszorkányság egyre menőbb lesz politikai körökben is, ha már a kozmetikázás nem segít.

Kedves Látogató!

Üdvözlet a blogon! Különösebb tematikától mentes édességeket tárunk Ön elé szájbertartóban, mostantól.

Mentális cukorka